Japános Gauguin

Japános Gauguin

Gauguin müvészetében 1888-tól lelhetö fel egyértelmüen a japán esztétika befolyása. A japán esztétikához való "csatlakozás" legyezökkel kezdödött Gauguinnál, majd litográfiával folytatódott, jól látszódik ez pl. a „Suite Volpini“ (1889) vagy "A piros tehén" (1889, Los Angeles) alkotásokban. Az utóbbi  müvekben Gauguin kicserélte  az exotikus Japánt a bretagne-i ösi természetességgel. A francia müvész számára a "Suite Volpini“ (1889) festmény magát a japán müvészetet jelenti, ebbe a müben süritette össze ismereteit: sima felület, ecset-textúra nélkül, kevés árnyékolással. Ùjszerü stílusával függetlenitette magát Degastól és a naturalizmus befolyása alól. Gauguin annyira nagyra értékelte a japán festészetet és grafikát, hogy számára Hokusai alkotásai Raffael és Michelangelo müveivel volt egyenrangú.