Max Slevogt: Danae...csúf világ festészettel nemesitve

Slevogt (1862-1932) német festö, inspirálták az impresszionisták témái, elöszerettel festett részleteket az alsó társadalmi rétegböl. Slevogt Danae festményét azért posztoltam, mert tökéletesen bemutatja, hogy a történelem során hogyan változott Danae (görög mitológiai figura) képe és értelmezése. A középkorban a szeplötlen szüz Máriához hasonlitották. A reneszánszban pl. Tizián kurtuzánként mutatta be. A klasszicizmusban a modernig pedig a nöi szépség´és kecsesség jelképe volt Slevogt Tizian szemléletéhez áll a legközelebb. A német festö Danaet prostituáltként látta, aki pénzért árulja testét. A pénzéhes szolga pedig a kitartója. Slevogt társadalom iránti érdeklödése szemmel látható, a képen nöket mutat be a szegény osztályból nem méltó élethelyzetben... A csúf világ festészettel nemesitve..

A mitológia szerint: Akrisios fogva tartja lányát Danaét, a kapukat vadkutyák örzik. Zeus azonban megkivánja Danaet, és aranyesö formájában a tetön keresztül teherbe ejti Danaet, majd megszületik közös fiuk Perseus

Die hässliche Welt mit Malerei veredelt...

Max Slevogt (1862-1932) , deutscher Maler, war von den Themen der Impressionisten beeindruckt, er malte gerne Szenen aus den unteren Gesellschaftsschichten. Ich wählte das Danae-Gemälde von Slevogt aus, um zu zeigen, wie sich das Bild- und die Deutung von Danae während der Geschichte bis in die Moderne änderte. Im Mittelalter war Danae ähnlich betrachtet wie die Jungfrau Maria, unschuldig und unbeschmutzt. Der renaissance Maler Tizian sah sie jedoch als Kurtisane. Im Klassizismus bis hin zur Moderne war Danaer das Sinnbild für die weibliche Schönheit schlechthin. Slevogts Danae ist der von Tizian ähnlich. Der deutsche Maler sah Danae ebenfalls als Prostituierte, die ihren Körper gegen Bezahlung verkauft. Das soziale Interesse ist hier auch deutig zu sehen, die Frauen aus dem Proletariat, sie erstes Bild unten